4.2. Légköri adattárak

4.2.1. Meteorológiai mérések, klimavizsgálati lehetőségek

Az első hazai meteorológiai állomást 1780-ban Budán állították fel, de több hazai település rendelkezik mintegy 140 éves meteorológiai adatsorral (pl. Debrecen, Szeged). Ma az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kezelésében lévő többszáz helyen dolgozó, műszeres mérőhálózat által nyújtott elsődleges, mért adatbázis komoly múltra tekint vissza. A földrajzi alkalmazásokban leggyakrabban használt paraméterek a hőmérséklet és a csapadék különböző értékei (pl. napi-, havi-, éves átlaghőmérséklet, illetve csapadékmennyiség), amelyek mind statisztikai, mind térbeli feldolgozásánál figyelembe kell vennünk a hosszú adatsorokban rejlő hibalehetőségeket (Lakatos; Szentimrey 2012). A mért paraméter jellege, az állomások helyének megváltozása, a mérés ideiglenes, vagy végleges megszűnése, vagy a mérési módszerek megváltozása, stb. mind olyan tényező, ami miatt az adatsort korrigálni kell. Adatok térítés ellenében az Időjárási Napijelentés-en (kb. 75 állomás bizonyos paramétereivel), vagy a Meteorológiai Szolgálaton keresztül érhetők el (4.9. ábra).

4.9. ábra - Időjárási Napijelentés (részlet)

Időjárási Napijelentés (részlet)

Elsősorban csapadékadatok (korlátozottan hőmérséklet adatok is) érhetők el a VÍZÜGY Vízrajzi Adattárában a több mint száz éve évente megjelenő Vízrajzi Évkönyvekben; havi és évi közép-, illetve szélső értékeket tartalmaznak. A két szervezet mérőállomás hálózata nem egyezik, sőt a vízügyi mérőállomásokon a tapasztalatok szerint – pl. a nem teljesen szabványos kialakítás miatt – általában valamivel több csapadékot mérnek, mint a közeli OMSZ állomásokon (Pálfai 2007) (4.10. és 4.11. ábra).

4.10. ábra - Csapadékadatok a Vízrajzi Évkönyvben (forrás: Vízrajzi Évkönyv 2006)

Csapadékadatok a Vízrajzi Évkönyvben (forrás: Vízrajzi Évkönyv 2006)

4.11. ábra - Meteorológiai állomások Magyarországon (forrás: Vízrajzi Évkönyv 2006)

Meteorológiai állomások Magyarországon (forrás: Vízrajzi Évkönyv 2006)

A meteorológiai adatokra alapuló térinformatikai feldolgozások alapproblémája a térbeliség, az ismert koordinátájú (EOV) pontszerű adatok interpolációja, amelyeknél figyelembe kell venni a mért paraméter speciális jellegét is (Szentimrey; Bihari 2006). Az egyik legnagyobb problémaforrás hazánkban az aszály, amely meglehetősen összetett paraméterekkel jellemezhető, de alapvetően a meteorológiai értékekre támaszkodik. Az egyik legeredményesebb, térinformatikai meteorológiai alkalmazás az aszályérzékenységgel kapcsolatos kutatás (Németh 2004) (4.12. ábra).

4.12. ábra - Példa dél dunántúli csapadékértékek térbeli kiterjesztésére (Németh 2004 alapján)

Példa dél dunántúli csapadékértékek térbeli kiterjesztésére (Németh 2004 alapján)

Hőmérséklet-, csapadék- és széladatok tölthetők le óránkénti felbontásban több mint 30 magyarországi pontra a szabadon elérhető nemzetközi adatbázisból az OGIMET -ről. Az összegyűjtött adatokat dekódolva, adat(táblázat)kezelő szoftverrel (pl. excel) feldolgozva gyorsan kinyerhetők átlagok, összegek.

4.2.2. Levegőkörnyezeti adatok

A levegőkörnyezeti adatok közül legfontosabbak a levegőminőségi adatok, amelyek rendszeres méréseinek céljából mérőhálózat telepítetésére került sor; az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózathoz (OLM) tartozó mérőállomások elhelyezése a mindenkori szennyezettségi zónák és agglomeráció figyelembevételével történik. Az állomások a jogszabályban meghatározott szennyezők pl. nitrogén- és kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szálló por mérésére vannak felszerelve. A mérési, nyers adatok az adatgyűjtőből online módon jutnak az Internetre. Ezekből a nyers adatokból kétszintű validálási folyamat után történik a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás[1].

Az 52 db automata állomás, valamint a több mint 130 manuális állomás – ahol maximum 3 szennyezőt (elsősorban nitrogén-dioxidot) mérnek – egyenlőtlen eloszlású, pontszerű mérései térben csak regionális, országos elemzéseket tesznek lehetővé. A legsűrűbb mérőhálózattal Budapest rendelkezik (11 db)[2]. Napi (akár aktuális is) adatok, adatsorok az OLM honlapján keresztül letölthetők, elérhetők (4.13. ábra és videó, 4.14. ábra), ahol különböző léptékű éves értékelések is rendelkezésre állnak.

4.13. ábra - Példák mobil és automata mérőállomás aktuális adatainak lekérésére (2012.06.20.) (forrás: OLM) + VIDEÓ

Példák mobil és automata mérőállomás aktuális adatainak lekérésére (2012.06.20.) (forrás: OLM) + VIDEÓ

A videó az alábbi linkre kattintva indul. - Adatok, információk keresése, feldolgozhatósága az OLM honlapján

4.14. ábra - Szeged, 2012 tavaszi kén- és nitrogén-dioxid értékeinek megjelenítése (forrás: OLM)

Szeged, 2012 tavaszi kén- és nitrogén-dioxid értékeinek megjelenítése (forrás: OLM)



[1] http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/merohalozat/

[2] http://www.kvvm.hu/olm/index.php