A már kötött futóhomokterületeken az eolikus tevékenység megindulása elsősorban a vegetáció megváltozásával kapcsolatos, ami az éghajlat-ingadozások jele lehet. A növényzet változását okozhatják aszályok, felszíni és felszín alatti hidrológiai viszonyok megváltozása vagy természetes tüzek. A növényzet másik fő meghatározó tényezője az emberi tevékenység, amely a holocén során egyre intenzívebbé vált. Azonban eolikus tevékenység a történeti időkben csak ott fordulhatott elő, ahol a népesség nagy számban élt a területen és intenzíven vagy hosszan használta azt. A homokmozgásokhoz vezető leggyakoribb emberi tevékenység a felszíni vizek szabályozása, mocsarak lecsapolása, erdőirtások, legeltetés, mezőgazdasági tevékenység és bányászat. Rendszerint ezek a hatások kombinálódnak a klímaváltozással, így erősíthetik azt.

Kutatásaink során rétegtani vizsgálatokat, OSL méréseket és pollenanalitikai vizsgálatokat végeztünk, hogy meghatározzuk a homokmozgás időszakait illetve térbeli kiterjedését. Mintaterületeink eddig a Nyírség déli részén (Bagamér, Erdőspuszta), a Kiskunságban (Csengele, Bugac, Kiskunhalas, Fülöpháza, Orgovány, Izsák, Császártöltés) és Belső-Somogyban (Darány) voltak.

Összehasonlítva a homokmozgás korára vonatkozó adatainkat más kutatások adataival, úgy tűnik, hogy bizonyos időszakokban a homokmozgások jóval nagyobb területeket érintettek, mint azt korábban feltételezték. Ugyanakkor mivel a futóhomokvidékek növényzete, klímája és az ott élő kultúrák is különbözött a többi homokterületekétől, néhány homokmozgási periódus csak egyes homokvidékekre volt jellemző. Például míg a Nyírség és Belő-Somogy erősült volt, addig a Duna-Tisza közét csaknem folyamatosan sztyepp borította, és a rétek a nagyállattartó csoportoknak kiváló életteret nyújtottak, így a túllegeltetés lehetősége jóval inkább fennállt, tehát a szélerózió elindulhatott (pl. bronzkor, népvándorlás kora, Árpád-kor). Ugyanakkor kutatásaink arra is rávilágítottak, hogy emberi hatásra a homokmozgás akkor is elindulhatott, ha a klimatikus feltételek nem kedveztek (pl. atlantikus fázis).

Publikációk:

Kiss T. – Sipos Gy. 2010: Chronology of Holocene aeolian sand deposition in relation with vegetation history and human impact on the stabilized sand dune area of the Southern Nyírség, Hungary. The Holocene, under review

Nyári D. – Knipl I. – Kiss T. – Wicker E. 2010: Természet és ember találkozása: futóhomok-mozgások az elmúlt 2000 évben Apostag környékén. Tisicum 19 in print

Kiss T. – Sipos Gy. 2009. Holocén eolikus akkumuláció története a vegetációváltozás és emberi hatások tükrében a Dél-Nyírség féligkötött futóhomok területén. In: Kiss T. – Mezősi G. (szerk): Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok, 2, Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 185-195.

Sipos Gy. – Kiss T. – Nyári D. 2009: Kormeghatározás optikai lumineszcenciával: homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. In: Kázmér M. (szerk): Környezettörténet. Hantken Kiadó, Budapest, 409-420.

Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. 2008. Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis, Debrecen, 99-106.

Nyári D. – Kiss T. – Rosta Sz. – Sipos Gy. – Geiger J. 2008. Emberi tevékenység következtében történt geomorfológiai változások vizsgálata egy Kiskunhalas melletti régészeti ásatás területén. IV. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, Debrecen, 112-118.

Nyári D. – Kiss T. – Sipos Gy. 2007 Investigation of Holocene blown-sand movement based on archaeological findings and OSL dating, Danube-Tisza Interfluve, Hungary. Journal of Maps, 46-57. www.journalofmaps.com

Kiss T. – Sipos Gy. 2007: Anthropogenic re-activation of eolian processes on the southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary. Geographica Fisica e Dinamica Quaternaria, 30. 197-202.

Kiss T. – Sipos Gy. 2006. Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológai elemzése alapján. In: Szabó J. (szerk): Földrajzi tanulmányok Lóki József 60. születésnapja alkalmából. 116-126.

Kiss T. – Nyári D. –Sipos Gy. 2006. Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. In Kiss A. – Mezősi G. – Sümegi Z. (szerk): Táj, környezet és társadalom. Szeged, 373-383.

Nyári D. – Kiss T. – Sipos Gy. – Knipl I. – Wicker E. 2006: Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időkben Apostag környékén. Füleky Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében. Település a tájban. 170-176.

Nyári D. – Kiss T. – Sipos Gy. 2006: Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN 963-9545-12-0

Nyári D. – Kiss T. 2005: Holocén futóhomok- mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében. CUMANIA 21, 83-94.

Nyári D. – Kiss T. 2005: Homokmozgások vizsgálata a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közlemények 129/3-4. 133-147.

Kiss T. 2000: Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés, 128.