A 19. századi szabályozási munkák (kanyarulat-átvágások) és a 20. századi partbiztosítások hatására a folyók medrének természetes fejlődési iránya megváltozott (pl. Tisza és Maros). Ráadásul a felsőbb vízgyűjtő részeken egyre több völgyzárógátat emelnek, amelyek megváltoztatják az alsó szakasz vízjárását, és közvetve a meder fejlődését is (pl. Hernád és Dráva). Ezeket a folyamatokat tovább módosítja, hogy míg egyes folyón a beavatkozások szinte folyamatosak (pl. Tisza), addig a határfolyók Trianon óta természetes módon, közvetlen emberi hatás nélkül fejlődnek (pl. Dráva, Maros). Kutatásainkban célunk annak vizsgálata, hogy ezek a különböző mértékű hatások hogyan befolyásolják a kanyarulatfejlődést, s ez hogyan hat az árvizek alakulására.

Tisza: egy erősen és folyamatosan szabályozott folyó mederének fejlődése

Maros: egy drasztikusan szabályozott majd „magára hagyott” folyó mederének fejlődése

Hernád és Dráva: egy alig szabályozott medrű de erősen szabályozott vízjárású folyó mederének fejlődése