A Maros magyarországi szakaszán a kanyarulat-átmetszések miatt megduplázódott esés hatására a korábban meanderező illetve anasztomizáló folyón fonatos mintázatot mutató egységek jöttek létre szigetekkel és zátonyokkal. Azonban az utóbbi 50 évben a kitágult szakaszok szűkülni kezdtek, a mederközepi szigetek száma csökkent és a fonatos jelleg visszaszorul.

A Maros magyarországi szakaszán dendrogeomorfológiai és geoinformatikai módszerekkel vizsgáltuk közel természetesen fejlődő és partbiztosítással védett kanyarulatok fejlődését. Méréseink szerint a szabályozások (1856) óta egyes nem szabályozott kanyarulatok tetőpontja 250-300 m-t (1,7-2,1 m/év) mozdult el és az utóbbi 50-60 évben az övzátonyok épülése is igen gyors volt (10 m/év), miközben a külső ívek eróziója mindössze 2 m/év körülinek adódott. A partbiztosítások nélküli, Nagylak és Makó közötti szakaszon a középvonal hossza 2,5 m/év ütemmel növekedik (0,08 m/év/fkm).

A Maros medre a szabályozásokat követően jelentősen kiszélesedett (helyenként 300-350 m-re), majd az 1950-es évektől a meder szűkülni kezdett 18-20 %-al (0,3 m/év). A folyamat hátterében elsősorban a kisvizes időszakokban az oldalzátonyokat stabilizáló növényzet áll.

A Maros magyarországi szakaszán készített mederfelvételeink alapján megállapítottuk, hogy a tavaszi árhullámot követően 55000-89000 m³ hordalék halmozódott fel a szigetekkel tagolt apátfalvi szakaszon. Rámutattunk arra is, hogy a Maroson mozgó hordalék pulzusokban mozog és jelentős szerepe van a geomorfológia szabályozásban.

Publikációk:

Sipos Gy. – Fiala K. – Kiss T. 2008. Changes of cross-sectional morphology and channel capacityduring an extreme flood event, Lower Tisza and Maros Rivers, Hungary. Journal of Env. Geogr. 1/1-2. 41-51.

Sipos Gy. – Ilyés E. – Kiss T. 2008. A morfológia, hidrológia és a növényzet hatása a szigetfejlődésre a Maros apátfalvi szakaszán. IV. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, Debrecen, 140-146.

Sipos Gy. – Kiss T. – Fiala K. 2007: Morphological alterations due to channelization along the Lower Tisza and Maros Rivers (Hungary). Geographica Fisica e Dinamica Quaternaria 30, 239-247.

Fiala K. – Sipos Gy. – Kiss T. – Lázár M. 2007. Morfológiai változások és a vízvezető képesség a Tisza algyői és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny 87/5. 37-46.

Kiss T. – Sipos Gy. 2007: Braid-scale geometry changes in a sand-bedded river: Significance of low stages. Geomorphology 84 209-221.

Blanka V. – Kiss T. 2006: Kanyarulatfejlődés vizsgálata a Maros alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 86/4, 19-23.

Blanka V. – Sipos Gy. – Kiss T. 2006: Kanyarulatképződés tér- és időbeli változása a Maros magyarországi szakaszán. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN 963-9545-12-0

Sipos Gy. Kiss T. 2006: A medertágulatok szerepe a síksági folyók morfológiai stabilitásában a Maros példáján. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN 963-9545-12-0

Sipos Gy, Kiss T. 2006. Fonatos medrű vízfolyások felszín alatti zátonyformáinak osztályozása. III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest. CD-kiadvány ISBN: 963-9545-12-0.

Kiss T – Sipos Gy. 2005: Investigations of channel dynamics on the lowland section of River Maros. Acta Geographica 38. 1-15.

Sipos Gy. – T. Kiss 2004: Evaluation of morphological stability on the lower reaches of River Maros, Hungary. Geomorphologia Slovaca 4/1, 52-62.

Kiss T. – Sipos Gy. 2004: A Maros medermintázatának megváltozása a szabályozások hatására. in: Füleky Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében: Víz a tájban. Gödöllő. 183-190.

Sipos Gy. – Kiss T. 2004: Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán. In: A magyar földrajz kurrens eredményei (II. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. ISBN: 963-482-687-3). 1458-1484.

Sipos Gy. – Kiss T. 2003: Szigetképződés és -fejlődés a Maros határszakaszán. Vízügyi Közlemények 85/3, 477-498.

Kiss T. – Sipos Gy. 2001: Egy szigetrendszer morfodinamikájának vizsgálata a Maros apátfalvi szakaszán. Földrajzi Kutatások 2001. – A Magyar Földrajzi Konferencia CD-kiadványa ISBN:963482544-3

A Maros szélessége csökkent és egységesebbé vált Nagylak és a torkolat között (1953-2000)

A maros apátfalvi tágulatában a szigetek között időről-időre nagy mennyiségű hordalék halmozódik fel, amit a sekély meder jelez