Kanyarulatfejlődés vizsgálata: Maros, Hernád
2. Kanyarulatfejlődés vizsgálata: Maros, Hernád
A vizsgálat-sorozattal célunk az, hogy összehasonlítsuk az eltérő fejlettségű és természetességű kanyarulatok fejlődését, meghatározzuk a kanyarulatfejlődés ütemét és az azt irányító folyamatokat. A vizsgálat része a dendro-geomorfológia, amely során a kanyarulatok domború oldalán élő fák korának vizsgálatával szeretnénk megállapítani, hogy a különböző korú övzátony felszínek mely években és milye hidrológiai feltételek mellett rakódtak le. Ezen túl célunk, a kanyarulatfejlődés típusának és jellemzőinek meghatározása medergeometria segítségével.
A vizsgálatokat a Maros 3 és a Hernád 17 kanyarulatában végeztük el. A dendrológiai felmérést a part futásvonalára merőleges szelvények mentén végeztük, megfúrva a szelvénybe eső fák jelentős részét.
A kanyarulatok eltérő természetességének és fejlettségének következtében a partépülés menete különböző. Az új övzátonyfelszínek kialakulása csak a magas, mederkitöltő vízmagassághoz vagy árvizekhez köthető, de a fák megtelepednek az alacsony felszíneken is a hosszan tartó kisvizes időszakokban is.
A természetes úton (partbiztosítás és sarkantyú nélkül) fejlődő kanyarulatokban szépen kirajzolták a fák azokat a felszíneket, amelyek azonos időben jöttek létre. A fák korából szerkesztett izokrón térképek azt mutatják, hogy az övzátonyépülés szakaszos.
Ugyanakkor a partbiztosítással ellátott kanyarulatokban a partépülés lehetősége egyre korlátozottabb, hiszen a meder szélessége folyamatosan csökken, egyre keskenyebb övzátonyfelszínek csatlakoznak a parthoz. A növényzettel borított partszakaszok stabilizálódtak, míg ahol nem telepedett meg a növényzet jelentős mértékű erózió történt.
A kanyarulatok természetes fejlődését kirajzolják az övzátonyok peremein lévő fasorok (Hernád, Alsódobszától északra).
A kanyarulat fejlődés üteme két hernádi meander dendrológiai vizsgálata alapján (Aszaló és Alsódobsza)
A kanyarulat fejlődése jóval szerényebb mértékű a Maros magyarcsanádi szakaszán
A Maros alsó, ferencszállási kanyarulatának fejlődésében fontos szerep jut a mederközepi szigeteknek is.
