A Hernád 42 km hosszú szakaszát vizsgáltuk (Hidasnémeti – Alsódobsza), amelyen emberi beavatkozás alig van, bár a szlovákiai völgyzárógátak jelentősen módosítják a vízjárást. A Hernád kanyarulati viszonyait azonban jelentősen befolyásolja a tektonizmus. A tektonizmus hatására a megnövekedett esésű szakaszok erősen kanyarognak (kanyargósság 1,8-2,5), a kanyarok hossza és a meanderezési öv szélessége is megnövekedett (400-900 m). Ugyanakkor az intenzíven emelkedő térszínektől folyásirányban felfelé lévő szakaszok kiegyenesedtek (kanyargósság 1,06-1,42; meanderöv szélessége 100-300 m), jelezve a felszín esésének csökkenését. A medermintázat ilyen jellegű változásainak tektonikus eredére utal az is, hogy a lehatárolt nagy kanyargósságú és viszonylag egyenes szakaszok a vizsgált térképek mindegyikén (1883 óta) ugyanott helyezkednek el, és esésük is lényegesen különbözik.

A Dráva esetében is természetes és mesterséges eredetű mederváltozásokról egyaránt beszélhetünk, hiszen a Vízvár és Barcs közötti szakasz természetközeli állapotához képest a folyó felső részein komoly beavatkozások történtek (völgyzárógát építés, kanyarulat-átvágás stb.), amelyek a folyószakasz nagy esése miatt jelentős következményekkel jártak. A Dráván keresztszelvények segítségével vizsgáltuk a meder-mintázat igazodását a fenti beavatkozásokhoz, illetve egy sarkantyú építése kapcsán egy mellékág feltöltődését és szigetképződés ütemét is mértük.

Publikációk:

Kiss T. – Blanka V. – Sipos Gy. 2009: Morphometric change due to altered hydrological conditions in relation with human impact, River Hernád, Hungary. Z. Geomorph. N.F. 53 Suppl. 2, 197 – 213

Blanka V. – Kiss T. 2008. A kanyarulatfejlődés jellegének és mértékének vizsgálata a Hernád Alsódobsza feletti szakaszán, 1937 és 2002 között. Geographia generalis et specialis, Debrecen, 147-154.

Blanka V. - Kiss T. 2008. A kanyarulatmintázatot befolyásoló tényezők értékelése a Hernád Felsődobsza és Bőcs közötti szakaszán. IV. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, Debrecen, 34-40.

Vízvár melletti Dráva szakaszon a szigetek száma jelentősen nőtt 1972 és 2006 között

A Vízvár melletti sziget épülési időszakai a szigeten megtelepedő fák kora alapján

A Vízvár melletti mellékág lassan elhal (feltöltődik) a sarkantyú építése miatt