Az Alsó-Tiszán 1998-tól (Mindszent–Mártély), míg a Közép-Tiszán (Nagykörű–Szolnok) 2005 óta végzünk vizsgálatokat arra vonatkozólag, hogy egy-egy árvíz mennyi üledéket rak le. A mérésekből izovonalas térképeket készítettünk, hogy a lerakódás térbeli mintázatát meghatározzuk.

Vizsgálataink azt mutatják, hogy a lerakódott üledék mintázata minden árvíz után hasonló (a partok mentén és a gátak lábánál halmozódik fel a legtöbb üledék). Ugyanakkor a lerakódott üledék mennyisége árhullámonként változik. Például az 1998-99-es árhullámokat követően az Alsó-Tiszán a partokon 9-70 cm volt az akkumuláció mértéke. Ugyanakkor a magasabb, 2000. évi árvíz által lerakott üledék vastagsága a partokon csupán 0,8-14,5 cm volt. Érdekes, hogy bár a 2001-es tavaszi árvíz is igen magas vízszinttel vonult le, ártérfeltöltő hatása mégsem volt mérhető, hiszen még a partok mentén is csupán 0,1-0,2 cm üledék rakódott le. A különböző hidrológiai tulajdonságokkal jellemezhető árvizek által lerakott üledék vastagsága és mintázata tehát jelentősen eltér még ugyanazon helyen is.

Hasonló méréseket végeztünk a Közép-Tiszán a 2005-ös és 2006-os árhullámokat követően. A méréssorozat során az üledékvastagság mintázatát összevetettük a növényzettel és az árvíz csúcsán mért vízsebességekkel. Kiderült, hogy a hullámtéren vannak kis érdességű vízvezető sávok, amelyek szélein az üledék-felhalmozódás intenzívebb.

Hosszútávú üledék-felhalmozódási ütemet vizsgáltunk mind a Közép- és az Alsó-Tiszán, az üledék nehézfémtartalmának és mágneses szuszceptibilitás értékeinek felhasználásával. Átlagosan 0,4 cm/év felhalmozódási ütemet határoztunk meg, bár a feltöltődés üteme gyorsuló (0,7-0,8 cm/év) az utóbbi 50 évben.

A Tisza és a Maros ártér akkumulációja különbözik, a Tisza hullámterén az átlagos feltöltődés értéke 0,3 cm/év, míg a Maroson 0,6 cm/év volt, aminek oka a Maros jelentősebb hordalékszállításában keresendő.

Publikációk:

Lóczy D. – Kiss T. 2009. Ártérfejlődés és holtágfeltöltődés sebességének vizsgálata. In: Kiss T. – Mezősi G. (szerk): Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok 2, Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 43-55.

Kiss T. – Sándor A. 2009: Land-use changes and their effect on floodplain aggradation along the Middle-Tisza River, Hungary. AGD Landscape and Environment 3/1, 1-10.

Sándor A. – Kiss, T. 2008. Floodplain aggradation caused by the high magnitude flood of 2006 in the Lower Tisza Region, Hungary. Journal of Env. Geogr. 1/1-2. 31-39.

Sándor A. - Kiss T. 2008: A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján. IV. Magyar Földrajzi Konferencia CD kiadvány.

Sándor A. – Kiss T. 2007: A 2006. tavaszi árvíz okozta hullámtéri akkumuláció mértéke és az azt befolyásoló tényezők vizsgálata a Közép-Tiszán, Szolnoknál. Hidrológiai Közlöny 87/4. 19-25.

Oroszi V. – Sándor A. – Kiss T. 2006. A 2005. tavaszi árvíz által okozott ártérfeltöltődés a Maros és a Közép-Tisza egy rövid szakasza mentén. In Kiss A. – Mezősi G. – Sümegi Z. (szerk): Táj, környezet és társadalom. Szeged, 551-561.

Sándor A. – Kiss T. 2006: A hullámtéri üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 86/2. 58-63.

Sándor A. – Kiss T. 2006: A hullámtéri akkumuláció meghatározása mágneses szuszceptibilitás és röntgensugaras mérések segítségével, közép-tiszai mintaterületeken. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN 963-9545-12-0

Kiss T. - Sándor A. - Gresó Zs. 2005: Investigations on the rate of floodplain sediment accumulation in the Mártély embayment of the Lower Tisza. Acta Geographica 38, 15-27.

Kiss T. – Sipos Gy. – Oroszi V. – Barta K. 2004: Üledék-felhalmozódás mértékének vizsgálata a Maros és az Alsó-Tisza hullámterén. In: A magyar földrajz kurrens eredményei (II. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. ISBN: 963-482-687-3). 927-948.

Kiss T.– Sipos Gy.– Fiala K. 2002: Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó-Tiszán. Vízügyi Közlemények 3, 456-472.

Kiss T. - Fejes A. 2000: Flood caused sedimentation on the foreshore of the River Tisza. Acta Geographica 37, 51-55.

A frissen lerakódott üledék jól elkülöníthető az előző évi avartakaró segítségével

A 2005-ös árvíz által lerakott üledék vastagsága Szolnoknál, a Feketevárosi Holtágnál

A 2000-es árvíz által lerakott üledék vastagsága Mindszenttől délre, Ányásnál