A Maroson is végzünk méréseket arra vonatkozólag, hogy 1-1 árvíz mennyi üledéket rak le (Oroszi et al. 2006). Azonban az itt végzett kutatások során inkább a hosszabb távú (szabályozások óta történő) ártérfeltöltődés tér- és időbeliségét vizsgáljuk.

Az egyik közelítésben a hullámtérről és a mentett oldalról elkészített digitális domborzatmodell alapján számoltuk ki a feltöltődés mértékét. A feltöltődés (akkumuláció) a hordalékkúp peremén (Makó környéke) és a tiszai torkolatnál 2,0-2,5 m (1,3-1,6 cm/év), míg a kettő közötti szakaszon 1,2-1,8 m (0,8-1,2 cm/év) volt.

Térinformatikai és dendro-geomorfológiai vizsgálataink már hosszabb távú elemzéseket tettek lehetővé. Ezek szerint a Maroson az 1950-es évek óta a legintenzívebb övzátonyépülés 1953-64 között volt. Ekkor évente horizontálisan 2,7-14,6 m növekedetek a vizsgált övzátonyok (pl. Ferencszállás, Deszk mellett), de a gyors épülés következtében magasodásuk lelassult, így a felszínük lépcsővel különül el a korábbi, hullámos övzátony-felszínektől.

Az ártérfeltöltődés ütemét pollenanalitikai vizsgálatokkal határoztuk meg. Ehhez özönnövények pollenjeit (pl. parlagfű) használtuk az üledékek kormeghatározására. A hullámtérben lévő levágott medrek gyorsan, átlagosan 1,3-2,6 cm/év ütemmel töltődtek fel, így levágásuk után 50-70 évvel már vízborításuk is megszűnt. Több feltöltődött meder vizsgálata azt mutatta, hogy a feltöltődés mértéke nem volt egyenletes és több tényező is befolyásolta. Például a Makó melletti holtág kezdeti feltöltődése 2,4-2,5 cm/év volt (1842-1960-as évek között), majd ezt követően 3,5 cm/évre nőtt. A feltöltődés mértéke különböző volt az egyes holtágakban, amit befolyásolt (1) a holtág helye a hordalékkúphoz képest; (2) a mintavételi pont aktív medertől való távolsága és (3) a holtág kora (átvágás ideje).

Publikációk:

Oroszi V. – Sándor A. – Kiss T. 2006. A 2005. tavaszi árvíz által okozott ártérfeltöltődés a Maros és a Közép-Tisza egy rövid szakasza mentén. In Kiss A. – Mezősi G. – Sümegi Z. (szerk): Táj, környezet és társadalom. Szeged, 551-561.

Blanka V. – Kiss T. 2006: Ártérfejlődés és növényzet kapcsolatának vizsgálata a Maros hullámterén (Biogeomorfológia). Tájökológiai Lapok 4/2. 301-308.

Oroszi V. Gy. – Kiss T. 2006: Üledék akkumuláció vizsgálata a Maros két hullámtéri öblözetében a 2005-ös áradások nyomán. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN 963-9545-12-0

Oroszi V. – Kiss T. 2005: The analysis of sediment accumulation and silting-up of a cut-off channel on River Maros near the city of Makó. Acta Geographica 38, 27-39.

Oroszi V. Gy. – Kiss T. – Sipos Gy. 2004: Folyószabályozás hatására felgyorsult hullámtér-feltöltődés vizsgálata a Maros magyarországi szakaszán (II. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. ISBN: 963-482-687-3) 1334-1353.

Üledékvastagság (mm) térkép a 2006-os árvizet követően a Maros vetyeháti öblözetében