Tájváltozás
Hosszú időn keresztül a földrajzi kutatások a hazai tájak antropogén hatásokra (pl. ármentesítés, területhasználat) bekövetkező változásait értékelték. Közel másfél évtizede foglalkozunk azonban a figyelmünk a klímaváltozás következményeinek feltárására irányult, aminek tanszékünk talán a legjelentősebb hazai műhelye lett. Különböző mintaterületeken, igen változatos módszereket felhasználva (új eljárásokat is kidolgozva) sikerült bizonyítanunk a klímaváltozás tájváltozásokban játszott összetett szerepét.
Fontos megemlítenünk, hogy ezek a változások nem egyformán jelentkeznek tájainkon, és mivel erősen keverednek az antropogén hatások következményeivel, kimutatásuk hosszabb kutatást igényel. Tapasztalataink szerint ugyanakkor találhatóak olyan indikátorok, amelyek alkalmasak a klímaváltozás következményeinek feltárására. Nem hagyható viszont figyelmen kívül, hogy a természeti elemek nem minden kellemetlen változása mögött kell a klímaváltozást keresni végső „bűnösként”, még ha esetleg azzal valamilyen kapcsolatba is hozható.
Kutatásaink során fontos szempont volt, hogy olyan tájalkotók változásait tárjuk fel, amelyek nem az éghajlati elemek változékonyságát, hanem inkább a változások irányait, trendjeit mutatják. Ilyennek bizonyultak a talajvíz, a talaj és a vegetáció változásai.
Az éghajlatváltozás a vízforgalomban rövid és hosszú időtartamú változásokat indít el. A rövid távú változások következményeit aránylag egyértelműen érzékelhetjük: aszály, illetve az ezzel együtt járó terméscsökkenés, az árvízi események, az egyes tájakon kialakuló belvízi elöntések. A hosszú távon érzékelhető változások közül legfontosabb a talajvíz-csökkenés. A tartósan mélyebbre kerülő talajvíz mind nehezebben érhető el és hasznosítható a növényzet számára, ami egyrészt akár a vegetáció változását is okozhatja, másrészt módosítja a talajok vertikális víz- és sómozgását, ami a talajok átalakulásával járhat együtt. Ennek következtében például szikesedési folyamatok indulhatnak el, vagy szikes talajok esetében akár egy sócsökkenési folyamat is elindulhat. Mind a két esetben a talaj minőségének változása a természetes vegetáció átalakulását vonja magával.
Megfigyeléseink szerint a vegetáció reakciója a megváltozó vízellátottsághoz, átalakuló talajviszonyokhoz igen változatos lehet. Először leginkább az egyedszámok csökkenése érzékelhető (ennek jól megfogható következménye volt például a sókedvelő gyógynövény, a kamilla állományának visszaesése az utóbbi másfél évtizedben). A vegetáció egy másik lehetősége – ha azt a mikrodomborzati viszonyok lehetővé teszik – a kényszermigráció (főként gyepi és lápréti vegetáció esetében). Szélsőséges esetben azonban az érzékenyebb fajok kipusztulása figyelhető meg tartósan száraz időszakok során.
Eredményeinkről részletesebben a megadott publikációkból lehet tájékozódni.
Eddigi eredményeink fontosságát elismerve a Szegedi Egyetem kutatóegyetemi programjának is része lettek kutatásaink (lásd Projektek). Vizsgálatainkat – sok külső kutató eredményeivel kiegészítve – önálló kötetben is megjelentettük (Környezeti változások és az Alföld).
Barna Gy. 2011: Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán. In: Rakonczai J. (szerk.). Környezeti változások és az Alföld. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2011. pp. 345-354. (ISBN:978-963 85437 8 3)
Deák J. Á. 2011: A növényzet tájléptékű változásai a Kiskunság délkeleti részén. In: Rakonczai J. (szerk.). Környezeti változások és az Alföld. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2011. pp. 327-338. (ISBN:978-963 85437 8 3)
Ladányi Zs. 2011: A természeti és társadalmi környezet hatása egy Duna-Tisza közi kistájra: az Illancs környezetállapota és tájváltozásai az elmúlt évszázadban. In: Rakonczai J. (szerk.). Környezeti változások és az Alföld. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2011. pp. 295-306. (ISBN:978-963 85437 8 3)
Ladányi, Zs. – Deák, J.Á. – Rakonczai, J. (2010): The effect of aridification on dry and wet habitats of Illancs microregion, SW Great Hungarian Plain, Hungary. AGD Landscape & Environment 4 (1) pp. 11-22.
Ladányi, Zs. – Rakonczai, J. – Deák, Á. J. (2011): A Hungarian landscape under strong natural and human impact in the last century. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, 6 (2), 35-44.
Ladányi, Zs. – Rakonczai, J. – van Leeuwen, B. (2011): Evaluation of precipitation-vegetation interaction on a climate-sensitive landscape using vegetation indices. Journal of Applied Remote Sensing, 5, 053519, doi:10.1117/1.3576115.
Rakonczai, J. – Bozsó, G. – Margóczi, K. – Barna, Gy. – Pál-Molnár, E. (2008): Modification of salt-affected soils and their vegetation under the influence of climate change at the Szabadkígyós steppe (Hungary). CEREAL RESEARCH COMMUNICATIONS 36:(5) pp. 2047-2050.
Rakonczai, J. – Kovács, F. 2006: Evaluating the process of aridification on the example of the Danube-Tisza Interfluve. In: G. J. Halasi-Kun (szerk.): Sustainable development in Central Europe. Pollution and water resources: Columbia University Seminar Proceedings XXXVI. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja, 2006. pp. 107-116. Columbia University Seminar Proceedings; 36. ISBN:963 9052 52 3
Rakonczai J. 2006: Klímaváltozás – aridifikció - változó tájak. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom: ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged: SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék - SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 2006. pp. 593-601. (ISBN:963-482-782-9)
Rakonczai J. (2007): Global change and landscape change in Hungary. GEOGRAFIA FISICA E DINAMICA QUATERNARIA 30:(2) pp. 229-232.
Rakonczai J. (szerk.) 2011: Környezeti változások és az Alföld. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2011. 396 p. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei; 7. ISBN:978-963-85437 8 3
Rakonczai J. 2011: Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás. In: Rakonczai J. (szerk.). Környezeti változások és az Alföld. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2011. pp. 137-148. (ISBN:978-963 85437 8 3)
Rakonczai, J. 2011: Effects and consequences of global climate change in the Carpathian Basin. In: Blanco, J. A. – Kheradmand, H. (eds.): Climate Change. Geophysical Foundations and Ecological Effects. Intech ISBN 978-953-307-419-1

