A belvíz megjelenése Csongrád megyében és a Vajdaságban

A belvíz komoly veszély és aktuális problémát jelent Magyarországon, különösen Csongrád megyében, valamint Szerbia északi részén, Vajdaság Autonóm Tartományban. Az intenzív csapadékokat követően nagy területeket borít a visszamaradó vízmennyiség. A felszín topográfiai viszonyai miatt ez a víz ugyanis nem tud elfolyni az alacsonyabb térszínek felé. Különböző tényezők miatt – mint például a nagyon magas talajvízszint vagy a vízzáró talajrétegek – a talajba sem képes beszivárogni. Az elöntés nagy gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat eredményeznek.

Belvízelöntés a terepen (balra) és légifelvételen (jobbra)

Jóllehet a belvíz Európa számos alacsonyan fekvő országában előforduló jelenség, a nemzetközi tudományos közvélemény ‑ természeti és társadalmi szempontból egyaránt ‑  Kárpát-medencei problémáként tekint rá. Éves szinten Magyarországon átlag 100-150 M€ kárt okoznak az elöntések, ami azonban kivételes esetekben akár az500 M€-t is elérheti. A 2010 május, illetve november-december hónapokban hullott csapadék következtében 167 000, illetve300 000 hakerült víz alá, ami már nemcsak mezőgazdasági károkat okozott, de akadályozta a közlekedést és a turizmust is.

Kutatási terület	Belvíz elöntés védekezési fokozatai (2010. dec. 9., VÍZÜGY)

Vajdaságban is nagy mezőgazdasági és települési területeket érint a belvíz probléma. 1999-ben és 2010-ben több mint100 000 hakerült víz alá, és több mint400 000 hamezőgazdasági terület és település szenvedett károkat. Kikinda településen a mezőgazdasági kár 2010-ben22 M€-ra rúgott. Mind Szerbiában, mind Magyarországon a közvélemény figyelme növekvő mértékben fordult a belvíz felé, ami a jelenség létrejöttére figyelmeztető és információs rendszerek kiépítését célzó kutatásokhoz vezetett.

A projekt négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdés megválaszolására törekszik a Csongrád megye déli részén és Észak-Vajdaságban 24 hónap alatt végrehajtott alap és alkalmazott kutatások keretében. Első lépésben kísérletet teszünk a különböző típusú belvízek kialakulásának leírására (Barta 2004, 2005, Barta et al. 2010, Kiss 2009, Rakonczai et al. 2001). Másodsorban olyan új terepi térképezési módszertant keresünk és tesztelünk, amely magában foglalja a mintaterületek távérzékelt felmérését is, abból a célból, hogy azokat a védekezési munkákban is felhasználhassák (van Leeuwen et al. 2009, Mucsi et al. 2008,2009, Rakonczai et al. 2001,2003, Tobak et al. 2008). Harmadszor olyan központi adatbázist hozunk létre, amelyben minden belvíz vizsgálatokkal kapcsolatos térbeli és egyéb adat tárolsára kerül (Szatmári et al. 2010, Tobak et al. 2010). Végezetül szeretnén felépíteni egy olyan belvíz kockázati modellt, amely képes modellezni néhány genetikus belvíz típust (van Leeuwen et al. 2010). Reményeink szerint eredményeinkkel jelentős mértékben tudjuk segíteni a vízkezeléssel foglalkozó szervek és az érintett lakosság munkáját mind a megelőző, mind pedig az operatív beavatkozások során (Mezősi et al. 2010).

50 akusztikus monitoring kút kerül kiépítésre, amelyek adatai lehetővé teszik a talajvíz dinamikájának tudományos vizsgálatát. A talajvízadatokat geostatisztikai modellbe integráljuk, melyből részletes talajvíz felszín térképet készíthetők. A kutatás eredményeként – a talajvíz felszín térképezése által – nagy méretarányban megjeleníthetővé válik a terület szedimentológiai változatossága.

Nagy felbontású, digitális távérzékelt adatokat gyűjtünk műholdas és légi szenzorok felhasználásával. A műholdképek és sztereo légifelvételek osztályozásával részletes belvíz térképek készülnek. A hagyományos osztályozási módszereket, a geoinformatikai (GIS) eljárásokat kombináljuk a felszíni vízmozgás modellezése céljából.

Kisformátumú színes-infarvörös (CIR) digitális légi felvételező rendszer fejlesztésével – versenyképes költségek mellett ‑ akár egy órán belül lehetséges nagy felbontású felvételek készítése a belvízelöntésekről.

A belvíz adatok tárolására és publikálására komplex téradat infrastruktúrát (SDI) és webes publikációs szolgáltatást hozunk létre. Az adatbázis tartalmazza a meglévő, papír alapú térképeket és a digitális adatokat – mint a belvíz elöntések, talajtérképek, légifotók, műholdképek ‑ magyar és szerb oldalon egyaránt. A metaadatokat az INSPIRE instrukciók alapján hozzuk létre. Az SDI-ben tárolt adatokhoz a projekt célcsoportjai webes térképi szolgáltatásokon keresztül férhetnek hozzá.

Belvíz veszélyezetettségi térképeket az elöntés által érintett területeken készítünk. Ezeket az információkat a területhasználattal kombinálva kockázati térképeket hozhatunk létre, melyek megmutatják, hogy az elöntések hol okoznak nagy gazdasági vagy egyéb kárt. Ezzel a kvantitatív értékeléssel segíthetjük a területi tervezést, csökkentve vagy enyhítve az elöntésekből származó károkat. A védekezési megközelítés helyett a megelőző, tevékenység alapú startégiák felé kellene elmozdulni. Ugyanakkor a probléma deffenzív kezelése is alkalmazkodhat az uniós direktívákhoz.

A projekt a partnerek szoros tudományos együttműködésével zajlik, ami a projekt zárását követően is folytatódik. A projekt kimenetei támogatják az érintett szervezeteket és növelik a közvélemény tudatosságát.

Hivatkozások

Barta K. (2004): Modelling Infiltration on Arable Lands. Journal of Hungarian Geomathematics. Vol. 2. pp. 16-24.

Barta K. (2005): A szántóföldi beszivárgás-lefolyás modellezése. Földrajzi Értesítő 54/1-2. pp. 167-173.

Barta K., J. Szatmári, 2010: Antropogén hatások a belvíz-képződésben. Esettanulmány az M5 autópálya szatymazi szakaszának talajvízáramlásban betöltött szerepér"ol. Hidrológiai Közlöny 90/2. pp. 23-25.

Kiss T., B. Benyhe, 2009: Geomorfológia és a belvízi elöntés kapcsolatának vizsgálata egy mindszenti mintaterületen. Hidrológiai Közlöny, 89/3, 14-19.

van Leeuwen, B., Z. Tobak, J. Szatmári, L. Mucsi, G. Kitka, K. Fiala, J. Rakonczai, G.Mezősi, 2009, Small Format Aerial Photography: a Cost Effective Approach for Visible, Near Infrared and Thermal Digital Imaging. In: A. Car, G. Griesebner, J. Strobl (eds.), Geospatial Crossroads @ GI_Forum' 09, Proceedings of the Geoinformatics Forum Salzburg, Heidelberg, 2009, pp. 200-209.

van Leeuwen B., Z. Tobak, J. Szatmári, K. Barta, 2010: Új módszerek alkalmazása a belvizek keletkezésének vizsgálatában és monitorozásában. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás "Az elmélet és gyakorlat találkozása", 10-11 június 2010, Debrecen. pp. 121-130.

Mezősi G. – Mucsi L. – Szatmári J. 2000. Flood analysis using areial photography. GEOEUROPA 9: (3) pp. 37-38

Mucsi, L., Z. Tobak, B. van Leeuwen, J. Szatmári, F. Kovács, 2008, Combined multi- and hyperspectral analysis of spatial and temporal changes of the urban environment, Presented at AGILE 2008 Conference, 5 - 8 May 2008, Girona, Spain

Mucsi L., J. Unger, L. Henits, 2009: A beépítettség és a városi hősziget kapcsolatrendszerének vizsgálata geoinformatikai módszerekkel Szegeden, Földrajzi Közlemények 2009. 133. 4. pp. 411-429.

Rakonczai J.; Mucsi L.; Szatmári J.; Kovács F.; Csató Sz. 2001. A belvizes területek elhatárolásának módszertani lehetőségei. I. Magyar Földrajzi Konferencia előadásai. CD kiadvány (ISBN 9634825443), Szeged

Rakonczai J. - Csató Sz. - Mucsi L. - Kovács F. - Szatmári J.: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai - Vízügyi Közlemények Különszám - Tisza-völgyi ár- és belvizek a XX. és XXI. század fordulóján. IV. kötet: Elemzõ és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekrõl, VITUKI 2003. (szerk.: Szlávik L.) pp. 317-336.

Szatmári József – Van Leeuwen Boudewijn –Tobak Zalán – Rakonczai János – Mucsi László – Unger János – Gál Tamás – Fiala Károly – Németh Csaba, 2010: Légi távérzékeléses módszerrel támogatott hőtérképezés Szegeden. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás "Az elmélet és gyakorlat találkozása" 2010.június 10-11. Debrecen. pp. 321-328.

Tobak Z., Kitka G., Szatmári J., van Leeuwen B., Mucsi L. 2008. Kisgépes, kisformátumú CIR légifelvételek készítése, feldolgozása és alkalmazása környezeti vizsgálatokban. IV. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. CD kiadvány

A belvíz probléma tudományos összefoglalása a Vajdaság területén

Annak ellenére, hogy a Vajdaságban fejlett csatorna hálózat található, mégis kiterjedt mezőgazdasági és települési területeket érint a belvíz probléma. 1942-ben több mint 400 000 ha-on jelentkezett elöntés. 1956-ban230 000 ha, az 1970-es években közel130 000 ha(1970 –127 000 ha, 1975 –128 000 ha) került víz alá. 1980-ban 146 700 ha-on, majd 1999-ben több mint 110 000 ha-on történt belvíz elöntés. Ez utóbbi évben a veszélyeztetett terület kiterjedése több mint400 000 havolt.

Hivatkozások

Škorić M. 2000. Uzroci poplava od unutrašnih voda u Vojvodini. Zbornik radova sa savetovanja: Poplave od unutrašnjih voda, Poljoprivredni fakultet, Institut za uređenje voda, Novi Sad.

Mijatović, B. et al. 1995. Hidrotehničke melioracije u Vojvodini. Monografija, Poljoprivredni fakultet, Institut za uređenje voda, Novi Sad.

A vajdasági médiában megjelent, belvízzel kapcsolatos hírek, tudosítások

2010. január

Sečanj településen belvíz elöntések, nem működő csatorna hálózat, károsodott épületek

2010. május

Rusko Selo településen belvíz elöntés 200 ha-on, nem működő csatorna hálózat, 50 épület súlyosan károsodott, néhány millió RSD kár

Nova Crnja településen1000 havíz alatt, óriási mezőgazdasági károk

Novi Kozarci, Banatska Topola és Banatsko Veliko Selo településeken óriási mezőgazdasági károk

2010. június

Zrenjanin, Nova Crnja, Kikinda és Sombor településeken intenzív belvíz elöntés

Futog településen (Novi Sad City) számos házat öntött el a belvíz

Vojvoda Stepa településen (Nova Crnja) az összes épület víz alá került

Novi Crnja településen (25 000 ha mezőgazdasági terület) 16 000 ha mezőgazdasági terület került víz alá, a termény kb. 50%-a károsodott

Žitište településen (46 000 ha mezőgazdasági terület) a mezőgazdasági területek 70%-a érintett az elöntéssel, Srpski Itebej, Torda és Hetin települések is veszélyben vannak

2010. július

Kikinda településen 670 ház és 14 000 ha mezőgazdasági terület (a teljes 70 000 ha-ból) károsodott

Apatin településen 3500 ha mezőgazdasági terület került elöntés alá, a becsült kár 200 milió RSD

2010. augusztus

Bečej településen 2300 ha mezőgazdasáűgi terület károsodott, a becsült kár 200 milió RSD

2010. szeptember

Novi Bečej településen 300 épület került veszélybe, a becsült kár 1200 millió RSD

2010. október

Kikinda településen több mint 700 ház szenvedett kárt

A szerbiai online médiában megjelent, belvízzel kapcsolatos hírek, tudosítások

Newspaper PRESS

Newspaper BLIC

Newspaper NOVOSTI

TV clip

Magyar Szó ( 1 - 2 - 3 - 4 )

TV Vojvodina ( 1 - 2 - 3 - 4 - 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 )