A Földrajz BSc képzés

A szak képzési előzményei

Az SZTE-n az 1921-es alapítás óta folyik földrajzos képzés. Kezdetben ez tanárképzés célú volt a két világháború között különösen a természetrajz-földrajz, az 1950-es évektől a földrajz–biológia, –történelem, –idegen nyelv és –matematika szakok voltak. Az utóbbi években évente 30-40 hallgató végzett ebben az irányban, akik alapos ismeretekkel rendelkeznek Földünkről, különösen a hazai táj fejlődéséről, sajátosságairól, társadalmi gazdasági viszonyairól, a természeti és társadalmi környezetben lejátszódó folyamatok kapcsolatrendszeréről.

Az 1970-80-as években végzett kutatómunkára alapozva fejlődött ki Szegeden – az országban elsőként – a geográfusképzés. A szakot 1992-93-ban a Szegedi Tudományegyetem (akkor még JATE) dolgozta ki és akkreditáltatta, amely eljáráshoz még abban az évben csatlakozott az ELTE. 1994-től több egyetemen is (Debrecen, Pécs, majd Miskolc) elindult a képzés bizonyítva annak szakmai szempontból vonzó jellegét. A szakra országosan nagy az érdeklődés, a keretszámokat 3-4 szeresen meghaladó összes jelentkezést regisztrálhatunk.

A BSc alapképzésen végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása

Magyarország és azon belül a Dél-alföldi régió, illetve Körös-Maros-Tisza-Duna Eurorégió számos olyan területfejlesztési, környezetvédelmi problémával küzd, amelyek megoldásához jól felkészült és naprakész, releváns ismeretekkel és készségekkel rendelkező szakemberekre van szükség. A felértékelődő környezet, a település- és a regionális fejlesztés ügyek a térbeli információ használatra, a térbeli adatok gyűjtésére, rendezésére, feldolgozására, interpretációjára alkalmas szakembereket kívánnak. A képzésből felsőfokú földrajzi alapdiplomával kilépők a szakmai alapismereteken túl elsajátítják a gondolkodás alapjait, a problémák kezelésének módszereit is. A földrajzi alapdiplomás azonban nemcsak, mint tudományos asszisztens, a terepi és laboratóriumi kutatások operatív felelőse, adatfeldolgozó és értelmező szakemberként elégíthet ki a munkaerőigényeket. A települési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parki, vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások, regionális fejlesztési szervezetek, területfejlesztéssel foglalkozó intézetek, vállalkozások folyamatosan, s növekvő mértékben igényelnek a térbeli adatfeldolgozásra is alkalmas munkaerőt.  A szakma marketingjének keretében ezt a régió 1000 megkérdezett munkaadójának 650 válasza alapján szűrtük le. A szakot, illetve a szakirányokat ennek alapján igyekeztünk pozícionálni.

A szak szerkezete azt a logikát támogatja, hogy a hallgatók számára lehetőségeket teremt M képzésre továbblépést előkészítő (táj és környezet, valamint területfejlesztés), gyakorlati kimenetet biztosító (idegenforgalom és geoinformatika) és tanári előkészítő (földrajz-x szakos, és természetismeret szakos tanár) irányban. A gyakorlati kimeneteket külön szakmává is kívánjuk fejleszteni és ennek érdekében a konzorcium a PTE gesztorságával akkreditációra nyújtotta be a távérzékelés és geoinformatikus szakmenedzser, a környezetföldrajzi szakmenedzser, terület és településfejlesztési szakmenedzser szakmákat. Az idegenforgalmi szakmenedzser más OKJ-s szakmaként is létezik.

A Földrajz BSc képzés szerkezete

Képzési és kimeneti követelmények az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján megtekinthetők.

A földrajz alapképzés szerkezete széles természettudományi és a szak jellegéből adódóan társadalomtudományi alapozással indul. Ezt 35 kredit terjedelmű földtudományi és földrajzi alapozás egészíti ki. Az alapozás alkalmas lehetőséget teremt a hallgatóknak a korai pályamódosításra (a legtöbb TTIK-s szak hasonló felépítésű, így az alapozás nagyrészt nem veszik el). A továbbiakban három átjárható irányban lehet tanulmányokat folytatni: előkészítés az M képzésre (akadémiai szakirány), gyakorlati kimenetek és tanári továbblépési lehetőség (kétszakos képzést készítünk elő főszak-mellékszak rendszerrel a B szinten).  

Tanterv

Az alábbi témakörökre terjed ki az oktatás:

alapozó ismeretek: 36-58 kreditpont
természettudományos és társadalomtudományi alapismeretek (matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, Európai Uniós alapismeretek, közgazdaságtan, szociológia, demográfia); földtudományi alapismeretek (éghajlattan, térképtan, földtan); földrajzi alapismeretek geomatematika, geoinformatika, földrajzi vizsgálati, kutatási módszerek, technikák);

szakmai törzsanyag: 36-64 kreditpont
természetföldrajzi modul (geomorfológia és belső erők, talajföldrajz, biogeográfia, hidrogeográfia); társadalomföldrajzi modul (népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz); regionális földrajzi modul (Európa természet- és társadalomföldrajza, Magyarország természet- és társadalomföldrajza, további regionális ismeretek);

differenciált szakmai ismeretek: 55-75 kreditpont
a) táj- és környezetföldrajzi, település- és területfejlesztési, szakinformatikai szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;
b) tanári szakirányon a második szak szakterületi ismeretei, terepgyakorlat, továbbá pedagógia, pszichológia;
c) speciális gyakorlati ismeretet nyújtó egyéb szakirányok.

További információk a Földrajz BSc szakról.

Tanszékünk által kezelt szakirányok rövid jellemzése

 A földrajz tanári szakirányon a földrajzot az alábbi szakokkal tervezzük meghirdetni: minden TTK-s szak (biológia, kémia, fizika, matematika, informatika, környezettan), valamint történelem, angol, német, rajz, testnevelés. Ezen szakpárokban többnyire évtizedes tapasztalataink és hagyományaink vannak. Az M szintű tanárképzést úgy kívánjuk megoldani, hogy a két tanult szak kreditértékei kb. 10%-os eltéréssel kiegyenlítődjenek. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a főszak B szintű (pl. földrajz) 90-95 kreditpontjához az M szinten további 30 kreditet szerez. A mellékszak B szinten szerzett 50 kreditjét 50 kredittel egészíti ki M-en. A B-n 10, az M-en 40 pedagógiai – pszichológiai kreditet szerez a 111/1997-es rendeletnek megfelelően.

Az összesen 50 kredites tanárképzési modul tartalmát a 111/1997 (VI.27.) sz. rendelet rögzíti. A földrajz szakos alapszintű és mesterszintű tanári képzésben a korábbiakkal azonos formában jelenik meg a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997 (VI.27.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani képzés és a megfelelő összetételű tanítási gyakorlat.

Tanterv (Földrajz tanári minor)

A geoinformatika szakirány a hazai geográfus képzésben szegedi specialitásnak számít. Az elmúlt években egyre növekvő érdeklődésnek örvendett, aminek nemcsak korszerűsége, hanem az itt végzők jó elhelyezkedési lehetősége is az oka. Az elméleti alapokon túl a gyakorlatban is megismerkedhetnek a legmodernebb térbeli adatgyűjtési technológiákkal, a digitális adatelemzés lehetőségeivel, a hazai és európai geoinformatikai alkalmazásokban legelterjedtebb szoftvercsaládokkal. Az ország egyik legjobb színvonalú geoinformatikai képzése során lehetőség van valós, térinformatikai jellegű kutatásokban, fejlesztésekben való részvételre, amelyhez a műszaki és mérnöki térinformatikai kurzusok, valamint a szakági programozás jó alapokat biztosítanak. A végzetteknek kitűnő eséllyel helyezkedhetnek el a közigazgatás és az üzleti szféra területén – itthon és külföldön egyaránt. A képzés eredményességét jelzi, hogy a vezető hazai térinformatikai rendszerházak munkatársai között megtalálhatók volt diákjaink.

Tanterv

A táj- és környezetföldrajz szakirány a geográfus képzés bevezetése óta kedvelt a hallgatók körében. Lehetőséget ad a korszerű környezetvédelmi szemlélet megszerzésére, gyakorlati alkalmazására. A hallgatók a tanulmányaik során megismerkednek a környezeti változások értékelésének tudományos hátterével, a környezetvédelmi programok, környezetvédelmi hatásvizsgálatok készítésének módszertanával, a gyakorlatban is megismernek több laboratóriumi vizsgálatot. Az ezen a területen végzők leginkább a közigazgatás (települési és megyei önkormányzatok, környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok, vízügyi igazgatóságok), illetve környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál tudnak elhelyezkedni.

Tanterv

Az elméleti és gyakorlati képzés aránya a teljes képzési ciklusra, szakirányonkénti bontásban kredit egységekben kifejezve:

Az idegenforgalom, valamint a terület- és településfejlesztés szakirányokról bővebb információ a Tanszékcsoport honlapján található.

A Geográfus MSc képzés

Képzési és kimeneti követelmények az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján megtekinthetők. 

Az SZTE-n a geográfus képzés/kutatás jelentős hagyományokkal rendelkezik. 1921 óta folyik földrajzos képzés, kutatás Szegeden. A professzorok közül a nemzetközi tekintélyű Kogutowitz Károly, a tájföldrajz, Koch Sándor, az ásványtan tekintélye, Prinz Gyula, vagy Jakucs László, a geomorfológia elismert tudósa volt.

    A geográfus mesterképzési szak közvetlen előzménye a Magyarországon 1992-ban alapított és indított egyetemi geográfusképzés. Ezek a szakok külföldön általában az 1970-es évek óta sikeresen működnek (pl. Németországban a Diplomgeograph szak). Az alapítást az SZTE (ill. JATE jogelődje) kezdeményezte, dolgozta ki és valósította meg, amihez 1993-ban az ELTE, 1994-ben a Debreceni Egyetem jogelődje, a KLTE, 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem (akkor JPTE), majd 1998-ban a Miskolci Egyetem csatlakozott. Azóta ezen az öt egyetemen folyik – komoly érdeklődés, a keretszámokat 3-4-szeresen meghaladó összes jelentkezés mellett - az 5 éves geográfusképzés. Összességében mintegy 1500 hallgató tanul ezen a szakon.  

    A JATE/SZTE-n alapvetően a munkaerő-piaci igényeknek (valamint a kapacitásnak és a profilnak) megfelelően fogalmazódtak meg a szakirányok. A szakindítás tartalmát is professzionális cég által elvégzett munkapiaci felmérés alapozta meg 1991-92-ben. Kezdetben a terület- és településfejlesztés, a környezetkutató, később a geoinformatika és geológia, majd az idegenforgalom is válaszható szakirányok lettek.

    A megfelelő színvonalú képzés alapja az adott tudományterületen végzett kutatómunka. A Tanszékcsoport tudományos teljesítménye, aktivitása szakterületen széleskörű, általában jó színvonalúnak, országos átlagot meghaladónak mondható. A tanszékcsoporton jelenleg összesen 36 oktató (2 akadémikus, továbbá 5 egyetemi tanár, 14 docens, 8 adjunktus és 6 tanársegéd), valamint 17 az oktatást, kutatást segítő OM státuszon alkalmazott kolléga dolgozik. Sikerrel szerepeltek a kutatócsoportok a GVOP, ROP, Phare pályázatokon (ennek keretében pl. akkreditált talaj és víz elemző laborral, korvizsgálatokra alkalmas OSL laborral, dendrológiai méréseket lehetővé tevő műszerekkel rendelkezünk). A széles nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően kiterjedt ERASMUS kínálatunk van.

A Geográfus MSc felvételi eljárási rendje

További információk a szak moduljairól, tantárgyairól.

Tanterv

PhD képzés

   Az MSc szak befejezése után lehetőség van tovább folytatni a tanulmányokat, elmélyteni a kutatómunkát, és két doktori iskola (Földtudományok, Környezettudományi) keretében bekapcsolódni a doktori (PhD) képzésbe.    

Alapítása óta az SZTE Földtudományok Doktori Iskolában (FDI) 47-en szereztek PhD fokozatot. Az iskolát 2005-ben újra „A” szinten akkreditálták. Részletesebb információ az iskola honlapján olvasható.

    Az FDI-ben az alábbi oktatási programok futnak:

1. Társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli megjelenési formái és változásai (Dr. Mészáros Rezső egyetemi tanár, akadémikus)

2. Geológia (Dr. Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus)

3. Geomorfológia (Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár, akadémiai doktor)

4. Geoökológia (Dr. Keveiné Bárány Ilona egyetemi tanár, akadémiai doktor)

 A földrajzos szakmai képzés nemcsak az FDI-ben folyik hanem a Környezettudományi Doktori Iskolában is, itt két oktatási programot vezetnek geotudományi szakemberek:  

1. Környezetföldrajz (Dr. Mezősi Gábor egyetemi tanár, akadémiai doktor)

 2. Környezetföldtan (Dr. Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus)

A hallgatók segítése

A képzés során kiemelt figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességű hallgatókra.

a, A hagyományos tudományos diákköri tevékenységet támogatjuk, melynek keretében a hallgatók elmélyíthetik ismereteiket egy adott területen, és önálló kutatómunkát végezhetnek. Évente számos TDK dolgozat születik, amelyek sikerrel szerepelnek az országos megméretéseken is (pl. 2005-ben 3 első díjat, 2007-ben 7 első díjat és összesen közel 2 tucat 2. és 3. díjat érdemeltek ki). A hallgatókat 4 mestertanár segíti, két hallgató nyert el Pro Scientia érmet.

XXVII. OTDK FiFöMa szekció eredményei itt megtekinthetők

XXVIII. OTDK  FiFöMa szekció eredményei itt megtekinthetők.

SZTE TTIK - Diákköri Tanács

b, A kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó hallgatókat ösztönözzük kiscsoportos tanulás keretében megszerezhető többletismeretek elsajátítására, pl. többlettárgyak felvételi lehetőségével. A tehetséggondozás szerves része a tudományos diákkörök munkájában való aktív részvételen túl a demonstrátori munka vállalása és teljesítése, külföldi részképzéseken (pl. Erasmus keretben) történő részvétel. Jelenleg 14 egyetemmel évi 25 hallgatói cserét biztosító kapcsolatunk van. ERASMUS

c, A tehetségeket az érintett tanszékek általában ún. „tutorrendszerben” támogatják. A tehetséges hallgatók kutatói szemináriumokon, PhD-s vitákon és a tanszéki, ill. intézeti kutatómunkában is részt tudnak venni. Mindezek elősegítik a doktori iskola keretében későbbiekben megvalósítandó továbbtanulást.