Milyen elhelyezkedési lehetőségeim vannak a geográfus tudással és mit érdemes különösen elmélyülten tanulni?

Földrajz BSc - Mit tudok kezdeni egy ilyen végzettséggel?

A geográfus szakmai képességei (kompetenciái) a tudomány jellegéből adódóan nem annyira világosan körülhatároltak, mint pl. egy jogászi, vagy orvosi, vagy művészeti szakmáé.

A geográfia – különösen az elmúlt egy-két évtizedben megfigyelhetően – a nagyobb presztízs, a gyorsabb érvényesülés, a nagyobb kutatási finanszírozás, a kijártabb egyéni életutak, az egyébként rá jellemző és kívánatos tudományos kooperációk, interdiszciplinaritás stb. okán a tudomány és a szakma központi kérdésétől (ez a társadalom és földrajzi környezetének viszony elemezése) gyakran a rokon területek irányába húzódik. (Ezzel párhuzamosan persze ezt a földrajzi központi vizsgálati terébe más tudományok, szakmák is belépnek, azaz földrajzi problémákat mások is megoldanak.) Ez a peremekre történő mozgás szakmai szempontból nem annyira kívánatos, de munkaerő-piaci szempontból a leendő munkavállalóknak kedvezőbb feltétételeket jelent, a potenciális a munkaadók köre bővebb. Az intézményi képzés igyekszik azokat a kompetenciákat nyújtani, amelyekkel egy ilyen körben sikerrel használni tudja a hallgató a geográfus szakmát.

Az elmúlt 6-7 évben Nyugat-Európában csökkent a diplomásoknak kínált álláshelyek száma, ez érintette a geográfusokat is (sőt azokat kissé jobban), a fent jelzett sokszínűség mégis lehetővé teszi a viszonylag jó elhelyezkedési lehetőséget. Ez a nyugat-európai tendencia egy fejlettebb piacgazdaságban azonosítható, Magyarországon az egy évtizeddel ezelőtti ottani tendenciák tűnnek inkább reálisnak. Németországban 2005-ban a szakspecialitástól, államtól és hónaptól függően 10-20% között mozgott a geográfus munkanélküliség, a hazai viszonyok között az érték 10-40%-ra becsülhető. Az alábbiakban röviden néhány területet mutatunk be, ahol egy geográfus munkát találhat, és néhány javaslatot is teszünk a tanulás tartalmi, stratégiai kérdéseihez.

A BSc és MSc képzésben ugyanazokon a munkaterületeken célszerű munkát keresni. Sok esetben az elhelyezkedés jogilag is csak a mesterképzés után lehetséges.

Geográfus munkahelyek (Németország) - (Bundesagentur für Arbeit - AMS 2005)

Hol találtak munkahelyet a geográfus hallgatók (zárójelben SZTE saját felmérés)

Önkormányzatok és állami hivatalok  38 % (51 %)
Gazdaság                    37 % (28 %)
Felsőoktatás és kutatás         25 % (21 %)

Állásajánlatok (2004)

Vállakozások (tanácsadó)        25.0 %
Önkormányzatok          17.7
Egyesületek, pártok         14.6
Építész és tervezőirodák        9.4
Egyebek             8.0
Felsőoktatás                7.3
Másfajta oktatás (felnőttképzés is) 6.3
Szoftverházak               2.1

Milyen nehézségekkel találkoztak a geográfusok álláskeresésnél?

Gyakorlati tapasztalatot kívántak   69.7% (40 %)
Speciális ismeretet kívántak        36.4% (60)
Másik végzettséget kívántak         36.4% (66)
Az álláskiírás  tartalma        27.3%
Másik témát kerestek            24.2% (26)
A munkahely távolsága       15.2% (40)

A földrajz és a munkaerőpiac

Napjainkban jó 300 ezer a hazánkban nyilvántartott munkanélküliek száma, ezért logikus annak a kérdésnek a felvetése a felsőoktatásba készülő hallgatóktól (és persze szüleiktől, tanácsadóiktól), hogy érdemes-e ma földrajz szakot választani. Egész Európában az egyetemet/főiskolát végzettek munkaerő-piaci helyzete az utóbbi évek során romló helyzetet jelez, igaz persze, hogy ez a diplomával nem rendelkezőkhöz képest még mindig sokkal kedvezőbb pozíciót mutat. A regisztrált munkanélküliek 10-13%-a felsőoktatásból kerül ki, de a diplomások munkanélkülisége már csak 3.5-4 % körüli.  A diplomások 80-90%-os bérelőnye csökkenő ugyan, de a természettudományos képzési kapacitás növelése határozott kormányzati törekvés, ami kicsit kompenzálja ezt a folyamatot. Ezzel együtt a TTIK-ról kikerülők indulnak a legrosszabb pozíciókkal az állásért folyó küzdelemben, a szerény javadalmazást sokan 2. diploma megszerzésével kísérlik meg egyensúlyozni (ez többnyire nem segít). A diplomások közötti különbségek a végzés után 4-5 évvel kezdenek kisimulni.

Annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci kilátások nem rózsásak, az érdeklődés szerencsére még fennmaradt a földrajz iránt. Lényegében két terület, a közszféra (pl. önkormányzatok, tanácsadók, szolgáltatók) és a magánszféra (főként területi tervezéssel kapcsolatos) területei kínálnak munkát a végzetteknek. Különösen a közszféra sok gonddal és leépülő kapacitással küzd, de a lassuló növekedés a privátszféra lehetőségeit is csökkenti. Ezzel együtt a geográfusok álláslehetőségei (akik nemcsak a diploma megszerzése miatt végezték el a szakot, hanem meg is tanulták a szakma alapjait) nem rosszak, semmi esetre sem rosszabbak, mint a közgazdász, vagy jogász végzettségűeké.

Ennek különböző okai vannak. Egyrészt a geográfus szakmában dolgozók nem függenek annyira a közszférától, természetesen sokan dolgoznak ezen a területen, tervezésben, szolgáltatásban, de ma egyre többen jutnak álláshoz a privátszférában. Hazánkban ennek mértékét munkapiaci szakemberek 20-25%-ra becsülik. Németországban az adatok szerint az elmúlt években évi 1500-2000 geográfus jutott álláshoz ilyen körben – pl. ingatlan-, energia-, turizmus-, területi fejlesztő cégeknél - (Matuschewski 2004 – Standort), ez a végzettek több mint kétharmada.  

A másik ok, hogy a geográfusoknak már tanulmányaik folyamán hosszabb-rövidebb időt a „gyakorlatban” kell eltöltenie. Ez nemcsak bepillantást adhat a munka világába, de potenciális munkahelyként is gyakran szóba jöhet. Így a kezdőkkel kapcsolatos ilyen elvárásokat könnyebben tudják teljesíteni a hallgatók.  

Harmadikként említhető, hogy a geográfia Magyarországon – 15 éves szakmai invesztíciónk eredményeképp - lassan kezd önálló életre kelni, egyre kevésbé keverik össze a geológiával és szép lassan, mint szakma az ismeretlenségből kievickél. Egy évtizede csak kevesen tudták és merték névjegyükre írni, hogy ők geográfusok, féltek az ismeretlenség és rossz imázs hatásától. A végzettek számának növekedése, a jó munkahelyi visszajelzések újabb álláshelyeket generálhatnak. A szakterületi munka persze nem korlátlan és a jelenlegi értékrend és viszonyok mellett biztos, hogy a képzettjeinknek csak egy része kaphat a szakmában munkát.

Az MSc szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása

 Magyarország és a környező régiók is számos olyan területfejlesztési, környezetvédelmi problémával küzdenek, amelyek megoldásához jól felkészült, naprakész, releváns ismeretekkel és készségekkel rendelkező szakemberekre van szükség. Az érintett terület az EU viszonylatában kritikus állapotú, mert kis fejlődési potenciállal rendelkezik. Így a környezet, a település- és regionális fejlesztési ügyek a térbeli információ használatra, a térbeli adatok gyűjtésére, rendezésére, feldolgozására, interpretációjára is alkalmas, szakmai és személyes kompetenciákkal rendelkező szakembereket kívánnak.

 A települési és területi önkormányzatok, környezetvédelmi-természetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parkok, vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások, regionális fejlesztési szervezetek, területfejlesztéssel foglalkozó intézetek, vállalkozások folyamatosan, s növekvő mértékben igényelnek a térbeli adatfeldolgozásra is alkalmas munkaerőt. A szakot, ill. a szakirányokat a 90-es évek közepén és 2005/2006-ban igyekeztünk szakemberek bevonásával pozícionálni. Mindkét felmérés a potenciális munkaerőpiac feltárását szolgálta.  Ennek eredményeképp mondhatjuk, hogy a hagyományos (5 éves) geográfusképzés nem mozgat ugyan nagyon nagy hallgatói tömegeket, de szervezett, az intézmények közös marketingjével támogatott bevezetése megfelelő fogadtatásra talált a munkaerő-piacon. A hallgatók elhelyezkedése a legtöbb szakirányban az Alumni-elemzések alapján teljesíti a nemzetközi (pl. a németországi) arányokat. Kétségtelen, hogy a nagy kilépő hallgatói szám miatt 2002-2003-tól kissé romló helyzetet mutat az elhelyezkedési lehetőség, a 2005-2006-os munkaerő-piaci szereplők megkérdezése alapján kialakított új mesterszintű képzésre vonatkozó tantervi, módszertani módosítások épp ezt a helyzetet kísérelték meg javítani.

 A táj-és környezetkutató szakirányon végzettek a közigazgatás különböző szintjein mutatkozó munkaerő-piaci igények kielégítésére lesznek képesek, pl. önkormányzatoknál (települési, kistérségi, megyei, regionális szinteken) a környezetvédelemmel összefüggő feladatkörök ellátására. El tudnak helyezkedni hatósági jogkört is ellátó állami szervezeteknél (környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok igazgatóságai stb.), kutatóintézetek szakembergárdáját erősíthetik, illetve oktatási intézményekben mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés kulcsfigurái lehetnek. Mindemellett a környezeti ipar, vagy általánosságban a vállalkozások lehetnek még felvevői a végzetteknek, pl. a környezeti auditálás, hatástanulmányok készítése révén, illetve a környezetvédelmi referensi rendszer részeként. A hosszabb ideje folyó képzésben a végzettek kétharmada a szűkebb szakterületén talál munkát.

A geoinformatika szakirányon végzett hallgatókra jól kirajzolódó társadalmi igény van. Az informatika egyik legszélesebb körű alkalmazási területe a tér/geoinformatika, ebből adódóan napjaink geográfiájának legpiacképesebb tudományterületévé vált. Hasznosítási területei: önkormányzatok, kistérségi társulások, térinformatikai cégek, kutatóközpontok, FÖMI, VÁTI, oktatási intézmények. A foglalkoztatási igényt jelzi, hogy a hosszabb idő óta folyó képzésben a végzettek mind a szakmájában tud elhelyezkedni.

 A kutatási célú felvétel (PhD, kutatóintézet, felsőoktatás stb.) évi felvétele 10-15 fő. A kutatás-fejlesztésre és a doktori képzésre való előkészítést egyrészt a törzsanyag ismeretei segítik. Itt K+F és projektmenedzsment kurzusokat kell teljesíteni a hallgatóknak. Emellett ugyancsak a törzsanyagban olyan további kurzusok vannak (szakmai irányú kutatásmódszertan, modellezés, szimuláció, szakinformatika, alkalmazott matematika), amelyek ugyancsak a kutatói felkészítést szolgálják. A differenciált szakmai ismeretek egy része (kb. harmada) elméleti irányultságú és a doktori képzés megalapozását segíti. E kurzusok összeállításánál törekedtünk arra, hogy azok már a doktori szintű kompetenciákat is előkészítésék, így biztosítsák a földrajz szakterület összefüggéseinek bizonyított, átfogó, rendszerszintű megértését, a földrajz kutatási módszereinek, mesterségbeli fogásainak alkalmazható ismeretét, a földrajzi (kutatási) problémák megértését, megtervezését, azok kommunikálását. A doktori képzésre való erőfeszítést szolgálja a megfelelő színvonalú diplomamunka megkövetelése és az annak elkészítéséhez nyújtott módszertani felkészítés is.

    Az alapítása óta az SZTE Földtudományi Doktori Iskolában (FDI) 47-en szereztek PhD fokozatot. Az iskolát 2005-ben újra „A” szinten akkreditálták. Részletesebb információ az iskola honlapján olvasható:  http://fdi.fft-geo.hu