Tanszékünk története

 

1870

A Szegedi Tudományegyetem földrajzképzési hagyományai az SZTE elődjének tekinthető Kolozsvári Egyetemen az 1870-es évekig nyúlnak vissza.

1921

A Kolozsvári Egyetem Szegedre költözésével 1921-ben megalakult a Földrajzi Intézet. Valójában a kolozsvári hagyományokat követve két intézet jött létre (Földrajzi Intézet, illetve Ásványtani és Földtani Intézet) az egyetem két karán (Bölcsésztudományi Kar, valamint Matematikai és Természettudományi Kar).

1922

Ebben az időszakban a földrajz leginkább a történelemmel együtt nemzeti tudományként alkotott szorosabb egységet (1922-től szervezetileg Történelem-Földrajz szakcsoport része volt).

1923

A Történelem-Földrajz szakcsoport első vezetője a neves történész, Márki Sándor professzor volt.

1923-tól 1944-ig az Intézetet és a földrajz tanárképzést Kogutowicz Károly vezette. Vezetése alatt kiépült az intézet infrastruktúrája (könyvtár, térképtár, bútorzat, műszerek).

1925

Az Egyetem u. 2. szám alatt álló neoromán stílusú épület 1925 óta ad otthont a Földrajzi intézetnek.

1927

Az 1927-28-as tanévben jelent meg először az Acta Geographica c. folyóirat.

1945

1945-57 között a világjáró geológus-geográfus, a pécsi egyetem korábbi rektora, a kor kiemelkedő földrajztudósa – 1934-től az MTA levelező tagja és a Magyar Földrajzi Társaságnak is meghatározó alakja – Prinz Gyula vezette az Intézetet.

1949

1949-ben az Intézet a frissen alakult Természettudományi Karhoz került. A földtudományi egységek alapvető oktatási feladata elég rapszodikusan változott ebben az időben: a földrajz-történelem és a biológia-földrajz szakok voltak ekkor jellemzőek, de néhány évig (1955-ig) volt földrajz-geológia képzés is. Az 1960-as évek közepétől földrajz-idegen nyelv, majd matematika-földrajz szakpárok színesítették az oktatási profilt.

1957

Prinz Gyula 1958-as nyugdíjba vonulása után 1964-ig egy átmeneti időszak következett, több vezetővel.

1964

1964-től – a tudomány természetes differenciálódását követve – a megszűnő Intézet munkáját két önálló földrajzi tanszék, Természeti Földrajzi Tanszék és a Gazdasági Földrajzi Tanszék folytatta.

A megalakuló Természeti Földrajzi Tanszék élére 1964-ben Jakucs László világhírű karsztkutatót (a Béke-barlang felfedezőjét) nevezték ki, aki 1991-ig irányította a tanszéket.

1981

1981-ben jött létre a mai szorosabb szervezeti keret, a Földrajzi és Földtudományi Intézet.

1991

1991-től a tanszék vezetője Mezősi Gábor.

1992

1992-ben létrejött a Távérzékelési Laboratórium.

1993

1993-ban megkezdte működését a Földtudományok Doktori Iskola.

1997

A tanszék részt vesz az 1997-ben beindult környezettan tanár és a környezettudományi kutató szak oktatásában.

2002

2002 novemberétől új nevet kapott a tanszék: Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék.

2004

2004-től létrehoztuk a Talaj- és vízvizsgálati laboratóriumot, amely 2006-ban akkreditált státuszt kapott.

2005

2005-ben létrejött az optikai lumineszcens kormeghatározással foglalkozó laboratórium.

2006

A 2006-2007-es tanévben indult első alkalommal a Földrajz BSc képzés.

2007

A Dendrológiai és pollenanalitikai laboratórium 2007-ben jött létre.

2008

2008. december 20. óta a Tanszék új helyen, a BTK épület 1. emeletének északi szárnyában működik: a korábbinál háromszor nagyobb alapterületen.

Megújult az Acta Geographica c. folyóirat. Utódja a Journal of Environmental Geography 2008-tól jelenik meg.

2009

Az MSc képzésekben az első évfolyam a 2009/2010. tanévben kezdi meg tanulmányait.

2011

A Sekély Geofizikai Laboratórium megalapozásaként beszerzésre került egy GSSI SIR3000 típusú georadar.

2014

2014-ben létrejött a radiokarbon kormeghatározással foglalkozó laboratórium.

2015

2015-ben kialakításra került a tanszéken egy új, 20 fős GIS tanterem.

Bejelentkezés

Go to top