Elhelyezkedési lehetőségek

Területek/munkahelyek	Potenciális munkaadók	Stratégiai javaslatok
Terület- és településtervezés Terület, településtervezés, kutatás Piac- és telephelyelemzés Gazdasági és szerkezet-politika, munkaerőpiac kutatás, demográfia Gazdaságtámogatás, -tervezés Közlekedés és mobilitás elemzés, közlekedéstervezés, telekommunikáció Projektmenedzsment a fenti kérdésekben	Települési, regionális önkormányzatok, kistérségek Regionális tervezéssel foglalkozó állami intézmények, cégek (pl. VÁTI) Gazdasági clusterek (a gazdaság-tervezési a témában együttműködő cégek), területi statisztikai vállalkozások, cégek (pl. KSH) Ingatlanfejlesztéssel, logisztikával foglalkozó cégek	Tervezési ismeretek, jogi háttér Min. jó PC ismeret, „hivatali” és szakmai szoftverek Meg kell tanulni a problémát sokoldalúan kezelni tudni (gazdasági, társadalmi, környezeti, politikai vetületek) Meg kell tanulni, hogy mit várnak el egy állami tisztviselőtől Üzleti ismeretek is szükségesek A megfelelő M képzésre kell indulni (pl. geográfus adott szakiránnyal) Nagyobb konkurencia (építőmérnök, közgazdász)
Köz- és felsőoktatás, kutatás Oktatás Kutatás	Általános- és középiskola (egységes tanárképzés 2006-tól, azaz nincs külön szint) Főiskola és egyetem Kutatóintézetek idehaza és külföldön – a bemutatott témákban is lehet kutatóhelyeket találni	Tanár esetén célszerű minél szélesebb iskolai kapcsolatrendszert kiépíteni, tanári mesterképzésen lehet elérni a szükséges végzettséget és fél év gyakorlat is része a képzésnek (az állam, vagy az intézmény fedezi), kommunikációs készség, MFT tagság A felsőoktatási és a kutatási jövő választása esetén PhD megszerzése szükséges és a 3 éves doktorandus-képzést kell választani A kutatóhelyek – főleg külföldön - nem kínálnak stabil helyet, az alkalmazások gyakran projektekhez kötöttek (2-4 év) Súlyponti kutatási/vizsgálati témát kell választani Nyelvtudás, elemzési módszerekben jártasság, PC készségek
Idegenforgalom, turizmus	Turizmus tervezésével, kutatásával foglalkozó intézmények Idegenforgalommal foglalkozó cégek Utazási irodák inkább piackutatási szempontból	Nyelvtudások, hosszabb szakmai gyakorlat, szakirányú végzettség, sok tapasztalat Nagyon sok versenytárs (szakos főiskolások, közgazdászok, nyelvtanárok) Lehet próbálkozni B-vel is Gazdasági és jogi ismeretek (ez nem idegenvezetés)
Társadalom-, piackutatás, ingatlangazdaság, vállalkozói tanácsadás A fenti kérdésekben elemző, tanácsadó, szakértő	Regionális tervező/elemző intézmények, cégek Vállalkozások fejlesztéséhez tanácsadás Telekommunikáció, bank, biztosító Ingatlanfejlesztő cégek, bankok	Szakmai alapon kommunikáció képesség, adatgyűjtés (pl. kérdőív) és feldolgozás módszertanában gyakorlat Jó idegen nyelvtudás Nyitottság a más népek, társadalmi csoportok nyelve, kultúrája, történelme, szokásai iránt Gazdasági ismeretek Projektmenedzsment Mester fokozat elérését kell kitűzni
Geoinformatika Térképészet, komputerkartográfia Távérzékelés Térinformatika alkalmazásai (pl. geomarketing)	Önkormányzatok, állami intézmények geoinformáció kezelésre, kutatásra (pl. FÖMI) Privát gazdaság: térinformatikai cégek, távérzékelés, geoinformatikai szolgáltatás (pl. Geometria Rt, Geodézia RT.) Térkép előállítók és kezelő cégek (pl. Cartographia, MN Térképészet) Ezeknek a témáknak a kutatása egyetemek, kutatóintézmények Információ-szolgáltató cégek (újság, rádió, tv, kiadók, utazás-szervezés)	A szükséges számítógép-ismeret elsajátítása a gyakorlatban Projektmenedzsment ismeretek és készség, kommunikációs ismeretek ezen a területen, idegen nyelven is Matematikai (technikai) és mérnöki kurzusokat célszerű felvenni Problémamegoldás csapatmunkában
Környezet- és tájvédelem, menedzsmentjeik, kockázatmenedzsment Környezet- és tájtervezés szakági részei, természet és tájvédelem, konzerváció, és ezek kutatási vetületei Környezeti hatásértékelés Környezeti auditálás Geo/tájökológia, ökomenedzsment, Környezetmenedzsment (ezen belül főként talajkutatás, klímakutatás, alkalmazott hidrológia, rekultiváció (pl. hulladék, eltemetett hulladék, bánya) Természeti és környezeti kockázatok, azok becslése Geomorfológia	Országos és helyi állami hivatalok környezetmenedzsment feladatokra Környezet minőségéért, állapotáért felelő intézmények (pl. ÁNTSZ, VIZIG-ek) Erdészetre, bányászatra, környezetvédelemre, hulladékgazdálkodásra, vízgazdálkodásra, talajvédelemre szakosodott vállalatok, cégek Tájvédelmi szervezeti egységek (pl Nemzeti Parkok) Kutatóintézetek Biztosítók, jogi irodák, ingatlanfejlesztők	Kémiai és biológiai háttérismeretek nagyon szükségesek (pl. ökológia) Vizsgálati módszerekkel kell tisztában lenni Jogi ismeretek nagyon hasznosak Projektmenedzsment jártasság és gyakorlat Jó PC jártasság

Geográfus munkahelyek (Németország) - (Bundesagentur für Arbeit - AMS 2005)

Hol találtak munkahelyet a geográfus hallgatók (zárójelben SZTE saját felmérés)

Önkormányzatok és állami hivatalok 38 % (51 %)
Gazdaság 37 % (28 %)
Felsőoktatás és kutatás 25 % (21 %)

Állásajánlatok (2004)

Vállakozások (tanácsadó)        25.0 %
Önkormányzatok          17.7
Egyesületek, pártok         14.6
Építész és tervezőirodák        9.4
Egyebek             8.0
Felsőoktatás                7.3
Másfajta oktatás (felnőttképzés is) 6.3
Szoftverházak               2.1

Milyen nehézségekkel találkoztak a geográfusok álláskeresésnél?

Gyakorlati tapasztalatot kívántak   69.7% (40 %)
Speciális ismeretet kívántak        36.4% (60)
Másik végzettséget kívántak         36.4% (66)
Az álláskiírás  tartalma        27.3%
Másik témát kerestek            24.2% (26)
A munkahely távolsága       15.2% (40)

A földrajz és a munkaerőpiac

Napjainkban jó 300 ezer a hazánkban nyilvántartott munkanélküliek száma, ezért logikus annak a kérdésnek a felvetése a felsőoktatásba készülő hallgatóktól (és persze szüleiktől, tanácsadóiktól), hogy érdemes-e ma földrajz szakot választani. Egész Európában az egyetemet/főiskolát végzettek munkaerő-piaci helyzete az utóbbi évek során romló helyzetet jelez, igaz persze, hogy ez a diplomával nem rendelkezőknél még mindig sokkal kedvezőbb pozíciót mutat. A regisztrált munkanélküliek 10-13%-a felsőoktatásból kerül ki, de a diplomások munkanélkülisége már csak 3.5-4 % körüli. A diplomások 80-90%-os bérelőnye csökkenő ugyan, de a természettudományos képzési kapacitás növelése határozott kormányzati törekvés, ami kicsit kompenzálja ezt a folyamatot. Ezzel együtt a TTK-ról kikerülők indulnak a legrosszabb pozíciókkal az állásért folyó küzdelemben, a szerény javadalmazást sokan 2. diploma megszerzésével kísérlik meg egyensúlyozni (ez többnyire nem segít). A diplomások közötti különbségek a végzés után 4-5 évvel kezdenek kisimulni.

Annak ellenére, hogy a munkaerő-piaci kilátások nem rózsásak, az érdeklődés szerencsére még fennmaradt a földrajz iránt. Lényegében két terület, a közszféra (pl. önkormányzatok, tanácsadók, szolgáltatók) és a magánszféra (főként területi tervezéssel kapcsolatos) területei kínálnak munkát a végzetteknek. Különösen a közszféra sok gonddal és leépülő kapacitással küzd, de a lassuló növekedés a privátszféra lehetőségeit is csökkenti. Ezzel együtt a geográfusok álláslehetőségei (akik nemcsak a diploma megszerzése miatt végezték el a szakot, hanem meg is tanulták a szakma alapjait) nem rosszak, semmi esetre sem rosszabbak, mint a közgazdász, vagy jogász végzettségűeké.

Ennek különböző okai vannak. Egyrészt a geográfus szakmában dolgozók nem függenek annyira a közszférától, természetesen sokan dolgoznak ezen a területen, tervezésben, szolgáltatásban, de ma egyre többen jutnak álláshoz a privátszférában. Hazánkban ennek mértékét munkapiaci szakemberek 20-25%-ra becsülik. Németországban az adatok szerint az elmúlt években évi 1500-2000 geográfus jutott álláshoz ilyen körben – pl. ingatlan-, energia-, turizmus-, területi fejlesztő cégeknél - (Matuschewski 2004 – Standort), ez a végzettek több mint kétharmada.

A másik ok, hogy a geográfusoknak már tanulmányaik folyamán hosszabb-rövidebb időt a „gyakorlatban” kellett eltöltenie. Ez nemcsak bepillantást adhatott a munka világába, de potenciális munkahelyként is gyakran szóba jöhetett. Így a kezdőkkel kapcsolatos ilyen elvárásokat könnyebben tudják teljesíteni a hallgatók.

Harmadikként említhető, hogy a geográfia Magyarországon – 15 éves szakmai invesztíciónk eredményeképp - lassan kezd önálló életre kelni, egyre kevésbé keverik össze a geológiával és szép lassan, mint szakma az ismeretlenségből kievickél. Egy évtizede csak kevesen tudták és merték névjegyükre írni, hogy ők geográfusok, féltek az ismeretlenség és rossz imázs hatásától. A végzettek számának növekedése, a jó munkahelyi visszajelzések újabb álláshelyeket generálhatnak