Az ESEH magyar csoportja 2001-ben, a skóciai St. Andrew’s-ban alakult meg három taggal. 2009-ig Rácz Lajos volt a területi képviselő, mely feladatot 2009-től Kiss Andrea vette át. Az ESEH-nek jelenleg 13 magyarországi tagja van, többféle, például történész, földrajzos/környezetkutató, tájépítész és régész végzettséggel, egyelőre elsősorban szegedi és budapesti egyetemekről. Szakterületüket tekintve történeti ökológia, környezet- és klímatörténet, dendrokronológia, tájtörténet, történeti tájhasználat és tájmenedzsment, környezeti régészet, történeti környezetszennyezés témakörök a leginkább jellemzők. A szakterületek listáját szeretnénk bővíteni (pl. a nagy kutatói hagyományokkal rendelkező történeti néprajz irányába).

A magyarországi tagok körlevelekben értesülnek a társaságot illetve a szakterületet érintő friss, a társaságon keresztül elérhető európai és hazai hírekről, továbbá különféle információkról (konferenciák, ösztöndíjak, pályázati lehetőségek, közérdekű információk az ESEH bizottsági megbeszélésekről stb.). 2010. június 25-én Szegeden került megrendezésre a magyarországi ESEH tagok első találkozójára, mini-konferenciájára a tagok előadásai és kerekasztal-viták/megbeszélések formájában, mely évenkénti rendezvényt igény szerint rendszeressé szeretnénk tenni.

Miért lehet fontos egy külön, magyarországi csoport, illetve annak részben önálló tevékenysége? A magyar környezettörténeti kutatások jelentős része, különösen ami a történeti szempontú feldolgozásokat illeti, elsősorban magyar nyelvű folyóiratokban, magyar nyelven kerülnek kiadásra. Ma még kevesen jelennek meg egyelőre például a témába vágó nemzetközi szakfolyóiratokban vagy szakirányú konferenciákon, így például a környezettörténeti társaság konferenciáján (az utóbbi 10 évben mindig ugyanaz a három fő). Ennek köszönhetően a Magyarországon folyó több évtizedes, sokszor európai szintű kutatások szinte teljesen ismeretlenek a ’nyugat’, de döntően még a szomszéd országokban dolgozó szakemberek számára is. Ennek oka egyrészről nyelvi akadályokban kereshető, de a magyar, színvonalas kutatást végző szakemberek európai folyóiratokban és konferenciákon való erőteljes alulreprezentáltsága is problémát jelent.

Ezért a társaság fontos célja például az aktívabb nemzetközi szereplésre való buzdítás, illetve a magyar szakirányú munkák, a környezettörténethez tartozó magyarországi szakterületek és publikációk, a hazai kutatások eredményeinek külföldön való jobb megismertetése, másrészt a nemzetközi környezettörténeti kutatások magyarországi szélesebb körű népszerűsítése, megismertetése (egyelőre elsősorban a társaság tagjai között). Ez különösen fontos azért is, mivel a tagok nagyobb része 30 év alatti, pályája kezdetén álló PhD hallgató illetve kezdő posztdoktori kutatásait végző fiatal.